Iskolánk az aszalói Göőz József Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár. A településünk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Miskolctól kb. 20 km-re. Az intézmény Aszaló község Önkormányzatának fenntartásában működik.
A község lakossága 2019 fő. A lakosság nagy részének a megélhetését a mezőgazdaság jelenti. Munkalehetőséget leginkább csak a megyeszékhelyen működő vállalatok, kereskedelmi egységek és más munkahelyek kínálnak. Jelentős a munkanélküliek száma a községben. Ezen emberek segítése az önkormányzat által a közmunkában való foglalkoztatással történik.
Névadónk, Göőz József 1855-ben született ezen az abaúji kis településen. Már 15 éves korában segédtanító, 1879-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Később tanulmányokat folytatott az oktatás, nevelés területén Svájcban, Németországban és Olaszországban. 1887-96. között a Polgári Iskola című lapnál dolgozott, majd a Néptanítók Lapjának volt a szerkesztője. Tanulmányokat jelentetett meg a játékos tanulásról és a korszerű tanügyigazgatásról. Tankönyvei is figyelemreméltóak. 1909. január 24-én halt meg Budapesten.
A település egyetlen iskolája a miénk, így ebből adódóan a tanulócsoportjaink a község gyermekeiből tevődnek össze.
-Az óvodában két vegyes csoport működik 56 gyermekkel, 4 óvodapedagógus irányításával, valamint két dajka segítségével. Férőhelyek száma 55 fő. Kulturáltságukban, anyagi lehetőségeikben és etnikai hovatartozás tekintetében sokszínűség jellemzi az óvodánkba érkező gyermekek családi hátterét. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján dolgozik a nevelőtestületünk. Kiemelt feladatunk a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált foglalkozással való fejlesztése, felzárkóztatása. A nevelés, oktatás folyamán feladatunk, hogy egyénre szabott legyen a feladat, önmagához képest fejlődjön a gyermek programunk alapján.
Az itt élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért oktató-nevelő munkánk ehhez a helyzethez igazodik.
A tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jól tanuló gyermekek fejlesztését is. Valljuk, hogy a társadalomnak, a szülőnek, a pedagógusnak céljai azonosak: művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó, kiegyensúlyozott, boldog nemzedék felnevelése.
Az iskola fő funkciója az ismeretátadás helyett, az információdömping kezelhetetlensége miatt a képességfejlesztésre tevődött át. Olyan képességek kialakítása a cél, amelyek alkalmassá tesznek a megismerésre, a munkavállalásra, az együttműködésre, az önálló életvezetésre. Ezek az elvárások megfogalmazódnak az iskolákkal szemben, de az intézmények falain belül továbbra is az ismeretek tanítása áll a középpontban, mivel ezek elsajátítását, ezen keresztül pedig a pedagógus munkáját a legegyszerűbb ellenőrizni. A megismerőképességek fejlesztése az ismeretátadástól elkülönítetten, a gyógypedagógiai gyakorlatban jelent meg. A munkavállalásra, együttműködésre, önálló életvezetésre alkalmassá tevő képességek, kompetenciák fejlesztése elengedhetetlen a tanulóink felkészítésében.
Az iskola lehetőségei a fejlesztésre
A tanköteleskor kiterjesztése, a fokozódó elvárások az integrált oktatással szemben, a buktatások elkerülése, az iskola feladatainak átértelmezése az intézményeket arra kényszeríti, hogy meg kell tanulniuk alkalmazkodni tanítványaik eltérő képességeihez. Hagyományosan a pedagógusoktól várják el, hogy a tanórán belüli differenciálással oldják meg a problémát. Az intézmények emellett pedagógiai asszisztenseket, gyógypedagógusokat, fejlesztő pedagógusokat, pszichológusokat alkalmazhatnak.
· A tanulási nehézségek, zavarok korai korrekciójának egyik területe a részképességek (észlelés, figyelem, emlékezet, megértés, gondolkodás) fejlesztése. Akinél konkrét tanulási helyzetekben is problémát okoz a képességek hiánya, abban is segítséget kap. A feladatok preparálása, speciális eszközök készítése, más modalitások aktivizálása, vonzó gyakorlási helyzetek megoldást jelenthetnek, segítik a tanuláshoz szükséges motiváció kialakulását.
· Pszichomotoros problémák jelentkezhetnek a jó képességű gyerekeknél is. A testséma megismerése, a mozgáskoordináció fejlesztése kiemelt területe a kisiskoláskornak. A testnevelésórák, a szabadidősport, a tánc ezt szolgálják. Speciális mozgásfejlesztésre tanórai bontásban vagy délutáni elfoglaltság keretében van lehetőség. A rajz- és technikaóra tartalma, felépítése segítheti a finommotoros mozgások fejlesztését.
A pedagógiai gondozás célja: az oktatási intézményekben kudarcot szenvedett gyermekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozások szervezése, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából.
· készségfejlesztés játékkal, bábozással, rajzolással, énekkel, tánccal stb.
· készségfejlesztés játékkal, bábozással, rajzolással, énekkel, tánccal stb.
· tanulási korrekció,
· kis- és nagymozgások fejlesztése,
· finom-motorium fejlesztése,
· tantárgyi korrekció,
· tanulási technikák kialakítása,
· tanulási motiváció fejlesztése,
· a beszédkészség, kifejezőkészség fejlesztése, mennyiség fogalom kialakítása,
· az ismeretkör bővítése, a figyelem és a fogalmi gondolkodás fejlesztése, stb.
A gyenge teljesítőképesség mögött rendszerint gyenge képességeket feltételezünk. A fejlesztés hatékonysága érdekében azonban fontos tisztázni az eredetet: nem megfelelő adottságok, képességek; kulturális eltérés; szociális hátrány.
A tehetséggondozás is komoly kihívás, ha kiegyenlített képességstruktúrával párosul, de ha a tehetséges személy akadályoztatva van tehetsége kibontakoztatásában, esetleg részképesség-zavarokat mutat, még nehezebb a feladat. A tehetségesek tudatában vannak problémáiknak, és sok esetben ezt nehezebben fogadják el, mint gyengébb képességű társaik. A tanulási és magatartási problémák az ő csoportjukban is megtalálhatók. Az is előfordul, hogy kiemelkedő képességeik válnak a zavarok forrásává: a gyors gondolkodás sokszor türelmetlenné teheti a tehetségeseket a tanulásban, kapkodóvá az írásban, nehezítheti a társas kapcsolatok kialakulását. Fontos tehát, hogy a tehetséges tanulókhoz is a maguk egyediségében tudjunk viszonyulni. A tehetségfejlesztés a felismerésnél kezdődik. Legkorábban a mozgás, a zene és a matematika területén mutatkoznak meg a kimagasló képességek. A tanulmányi munkában tehetségesek számára fontos, hogy megkapják a megfelelő terhelést, mert ha ez nem történik meg, alulteljesítőkké válhatnak.
A felzárkóztatás és a tehetséggondozás sikeres megvalósulásához szükséges tehát az egyénekre szabott fejlesztendő feladatok meghatározása, valamint ezek megvalósításához szükséges eszközök, játékok kiválasztása és megvásárlása.
Tantestületünk tagjaként mindannyian hiszünk, és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint a művészetek embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, példaadással való nevelés.
Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyermekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a művészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a komolyzene szeretete természetes, értékes tulajdonság.
Munkánk középpontjában két dolog áll, a gyermek személyiségének a fejlesztése a táncon, zenén keresztül és értékközvetítés.
Tantestületünk tagjaként mindannyian hiszünk, és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint a művészetek embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, példaadással való nevelés.
Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyermekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a művészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a komolyzene szeretete természetes, értékes tulajdonság.
Munkánk középpontjában két dolog áll, a gyermek személyiségének a fejlesztése a táncon, zenén keresztül és értékközvetítés.
Az óvodai nevelésben:
Célunk: a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja a teljes személyiség fejlesztését, az életre való felkészítést. Mivel a hátrányos helyzetű gyermekeink szülei iskolázatlanok, alacsony jövedelműek, rendszertelen életmódot folytatnak. Figyelembe kell vennünk, hogy ezekre a családokra nevelési problémák is jellemzőek. A gondozási feladatokra fordított idő sok, mivel ezek a gyermekek más kultúrával, szokásrenddel érkeznek az óvodába.
Nevelési feladatunk: olyan gyermekek nevelése, akik kötődnek községükhöz. Védik, óvják a természet értékeit, környezetüket. Nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Igénylik a szépet, a jót. Tudnak nevetni, felfedezni. Nyitottak, érdeklődőek, önállóak és kiegyensúlyozottak. Az óvodáskor végére testileg, lelkileg. Szociálisan alkalmassá válnak az iskola élet megkezdésére. Ezen célok és feladatok minél jobb elvégzése érdekében szükségünk lenne a jobb eszközellátásra.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
