Témahét

2009/2010-es tanév

Széchenyi – emlékév

Téma: Széchenyi – emlékév iskolánkban

           Széchenyi István élete, elméleti és gyakorlati tevékenysége

Idő: 2010. április 15 - 21.

Időkeret:13 x 45 perc

Érintett osztályok: felső tagozat minden osztálya

Cél:

• Széchenyi István életének és tevékenységének sokoldalú feldolgozása, megismerése.
• Hazafias érzés erősítése

Tevékenységek:

- Gyűjtőmunka

- Beszámolók

- A Hídember című film megtekintése

- Történelmi vetélkedő 

- Faliújság készítése

-  Rajzok készítése Széchenyi gyakorlati alkotásaiból válogatva

- A Lánchíd makettjének elkészítése

- Folyószabályozás megjelenítése Magyarország térképén

Anyagszükséglet:

·        A/1-es műszaki rajzlap             mennyiség: 3 ív

·        A/3-as rajzlap                            mennyiség: 3 csomag

·        Vastag rostiron                           mennyiség: 5 csomag

·        Üres DVD                                 mennyiség:  2 db

·        Fénymásolópapír                      mennyiség: 1 csomag

·        A/4 színes karton                      mennyiség: 20 ív

·        Jutalomkönyvek: a témahét kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinak:

-         a történelmi vetélkedő győztesei

-         a rajverseny kiemelkedő alkotói

-         a legjobb Lánchíd- makett készítői

A témahét megvalósításának menete:

1. Tantestületi megbeszélés: a feladatok kijelölése, egyeztetése

    2010. április 12.

    Felelős: Kárpáti Zoltánné

2. A témahét megnyitása:

    2010. április 15.

    Felelős: igazgató

3. Megvalósítás:

4. A témahét értékelése:

2010. április 22.

Felelős: igazgató

a.       A történelmi vetélkedő győzteseinek jutalmazása

b.      A legsikeresebb makett-készítők munkájának kiállítása

c.       A legjobb rajzok kiállítása

      5. Tantestületi megbeszélés:

2010.április 26.

Felelős: Kárpáti Zoltánné

A témahét tapasztalatainak és tanulságainak megbeszélése

A témahét témájának, időpontjának, tevékenységeinek meghirdetése:

04. 12.

A témahét eseményei:

1. 2010. 04. 15. Faliújság készítése

A munkát irányító tanár: Kárpáti Zoltánné

Résztvevő osztály: 8.

 Előzetes gyűjtőmunka alapján elkészült a faliújság gróf Széchenyi István életéről és elméleti, gyakorlati tevékenységéről:

Gyűjtött anyagok:

- Széchenyi-címer

1.          Széchenyi-portrék:

2.          Nagycenki-kastély:

3.          Széchenyi István alkotásai:

Idén 178 éves a Magyar Tudományos Akadémia

1825. november 3-án a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, azaz a mai Tudományos Akadémia- megalapítására, azzal a céllal, hogy elősegítse a magyar nyelv ápolását, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelését.

Az MTA épülete régen...

Ennek emlékére november 3-án ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját. Széchenyi ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. tc. már 250 ezer forint alaptőkével mondhatta ki az intézmény létrehozását. A Tudós Társaság alakuló ülésére 1830. november 17-én került sor Pozsonyban, ahol Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. A testület székhelye Pest lett, 1832-ben itt tartották meg az első közgyűlést.

Az akadémia a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a szervezet előbb szüneteltetni, később korlátozni kényszerült tevékenységét. Első nyilvános ülésére 1865. február 24-én kerülhetett sor, majd az 1870-es évektől vált ismét az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe, s ekkor kialakult szervezeti felépítésében működött az 1940-es évek második feléig. 1949-ben az intézményt szovjet mintára átszervezték: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát, a régi tagok többségét ideológiai okok miatt tanácskozó taggá minősítették, ami gyakorlatilag a kizárásukat jelentette.

...éa ma

A megújulást a rendszerváltozás hozta meg: az 1989. évi 149. közgyűlés rehabilitálta az 1949-1950-ben kizárt tudósokat. Az 1990-ben elfogadott új alapszabály értelmében az MTA nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét, ismét az akadémiai választott testületek és az elnök vették át az MTA munkájának irányítását, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságot kaptak, s a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemeknek is több jog és lehetőség jutott.

Az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete itthon és külföldön. A tudományos köztestület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet hazai akadémikusok és a köztestület nem akadémikus tagjainak 200, titkos szavazással megválasztott képviselője alkotnak. A közgyűlés határozza meg az Akadémia alapszabályát, ügyrendjét, költségvetését, az Akadémia egész működését érintő tudománypolitikai elveket és programokat. Megvitatja az MTA működéséről a kormány számára évente készített tájékoztatót, valamint az MTA és a magyar tudomány általános helyzetéről az Országgyűléshez kétévenként benyújtott beszámolót. A közgyűlés választja meg - 3 évre - az Akadémia tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket, a főtitkárt és a főtitkárhelyettest, az Elnökség választott tagjait, valamint az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának tagjait.

A magyar lóversenyzés 175 éve
(1827-2002)

Gróf Szechenyi István  a napóleoni háborúban többszörösen kitüntetett huszártiszt, 1815 őszén tanulmányúton volt Angliában. Hazaérkezése után azt mondta: "Angliának három dolga van, amit meg kell tanulni: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés." Szechenyi arisztokrata társaival elhatározta, hogy Magyarországon is lóversenyt kell rendezni, hogy a lótenyésztés minőségét e kiválasztó versenyzés legjobbjaival emelni lehessen. Angol mintára már 1821-ben kidolgozta az első versenyszabályzatot, s ezek után 1822-ben futtatási engedélyért folyamodott a császárhoz. Ezt az engedélyt 1826-ban a Bécshez közelebb eső Pozsonyra megkapta.

A versenyek története

A Pesti Gyepen az első versenynap 1827. június 6-án volt, és rendkívül nagy sikert aratott. A versenyekre a lovak nagyobbik részét Angliából szerződtetett trénerek készítették fel, és angol lovasok is lovagolták, voltak azonban magyar, 00. gazdafutamok is már az első versenynapon. A versenyek eredményeit régies névvel" Gyepkönyv" formájában év végén közzétették. A tapasztalatokat Szechenyi 1828-ban a "Lovakrul" írott könyvében összegezte. A könyv a maga idejében olyan sikeres volt, hogy még dán nyelvre is lefordították. A General Stud Book előírásait követve, 1832-ben megjelent az első Magyar Méneskönyv (szerkesztője gróf Nádasdy Tamás), amely azóta is mind a mai napig rendszeresen megjelenik. Az 1853-ban megalapított Kisbéri Ménes számára 1865-ben Angliából megvásárolták a Buccaneer nevű mént, amely 21 éven át fedezett a ménesben. Nevét a hazai és nemzetközi sportéletben azzal tette örökre ismerté, hogy az 1873-ban született utóda, Kisbér (Mineral kancától) megnyerte az Epsom Derbyt.

Az angol mintára bevezetett lóversenyzés átütő sikert aratott. Növekedett a tenyésztők és futtatók száma, számos vidéki nagyvárosban rendeztek versenyeket. (Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen, Törökszentmiklóson, Debrecenben, Tátra Iomnicon, Sopronban, Pécsett, Szabadkán stb.) Különösen fellendült a telivértenyésztés és a galoppsport az 1874-ben született Kincsem (Cambuscan Watemymph) világraszóló sikerei után. Akkor már Európában mindenki által ismert lett Magyarország, és a "Csodakanca" tenyésztője, BIASKOVICH ERNő.
Kincsem Európa hat országában, 13 versenypályán állt starthoz 54 versenyben, és mind az 54 versenyt megnyerte. Kincsem a ménesben négy utódot hozott, azonban csak három kanca utódja maradt meg (Budagyöngye, Ollyan nincs!, Kincs). A mai napig is élő családokból származó utódainak száma 1998-ig bezárólag 3733, ezekból 1599 nyert összesen 5730 versenyt, melyekbó1 303 tenyésverseny és 114 úgynevezett Gr. verseny. Ez is azt mutatja, hogy Kincsem vére a mai napig is hat számos országban.

Telivértenyésztés

A legtöbb európai tenyésztő azt a felfogást tette magáévá, hogy az Angliából importált mének generációk múltán elvesztik a telivértenyésztés minőségének emelésére gyakorolt hatásukat. Ezt a jelenséget általában a nyugatról keletre történő importálások akklimatizációs nehézségeivel magyarázzák. Magyarországon azonban a korábban már említett Kincsem-kancacsalád mellett két olyan, máig is élő és sikeres ménvonalat tudunk ismertetni, amelynek nyolcadik, illetve hetedik leszármazottja is klasszikus, illetve tenyészversenyek nyerője.
Az osztrák-magyar kiegyezés után a magyar állam kezelésébe került ménesbirtokokat egy kiváló szakértő, Kozma Ferenc irányította. Kisbérre 1889-ben importáltak egy Morgan nevű hatéves pej mént Angliából. Ennek a kiválóan örökítő ménnek utódai átvészelték a XX. század mindkét világháborúját és a mai napig élnek:
Morg-+ Pardon-+ Pázmán-+ Duce-+ Dukáh Direktor-+ Dárius-+ Rádium. Mindnyájan klasszikus versenyek nyerői és kiváló fedezőmének.

Az Ászári Ménes számára 1928-ban megvették az ötéves Caisso nevű mént Angliából, Lord Derby méneséből. A tenyésztő és tulajdonos azzal adta át a lovat a magyar vevőnek, hogy e ménnel fél évszázadra megoldotta a magyar telivértenyésztés gondjait. Jóllehet a derék lord nem tudhatta, hogy másfél évtized múlva a II. világháborúban szétszóródik az egész magyar telivértenyésztés, de marad egy sárga méncsikó utód, amely továbbviszi a vonalat és megvalósítja jóslatát: Cassio Intermezzo II -+ Imi-+ Imperiál-+ Rustan-+ Turbó-+ Taurus.

A francia és angol szakemberek kezdeményezték, hogy évenként, Európa legnagyobb díjazású versenye, a Prix de L'Arc de Triomphe lefutása körüli napokon Európa, sőt az egész világ telivértenyésztői és futtatói számára háronmapos konferenciát szervezzenek Párizsban. Erre először 1968-ban került sor. Magyarországot - elsőként az akkori keleti tömb országaiból- 1972-ben hívták meg e konferenciára, amikor még annak csak 23 ország volt a résztvevője. Azóta 1990-ig minden évben e sorok írója képviselte hazánkat. A konferencián az egész világ telivértenyésztésének, futtatásának egészségügyi és gazdasági kérdései kerülnek megbeszélésre. A telivérek elnevezéséró1 is tárgyalások folytak, és 1978-ban a magyar küldöttnek sikerült elérni, hogy a védett nevek (amelyek közé az Epsom Derby nyerői - így Kisbér is - automatikusan bekerülnek) között további két kitűnő magyar ló, Kincsem és Imperiál neve is szerepeljen.

Trénerek és zsokék

Az angol minta szerinti versenyzéshez a lovak előkészítését és lovaglását többnyire Angliából szerződtetett trénerek és zsokék végezték. Ezek közül ki kell emelni a legelsőként érkezett Benson családot, majd vele rokon és közvetlen utána jött Hesp famíliát (Hesp Róbert volt Kincsem trénere). Taral, Milne és Smart előbb kiváló lovasok, majd trénerek voltak. A lovasként Kincsemet 42-szer győzelemre vezénylő Madden és az őt követő Kincsem-lovas Wainright és Busby, továbbá a Festetics hercegnek lovagló Planner és Huxtable és még sokan mások is, nagy érdemeket szereztek a honi lóversenyzés színvonalának emeléséhez. Érdemes külön megemlíteni, hogy e családokból számosan magyarrá váltak, és a mai napig élnek a leszármazottak, jó néhányan azonban az első világháború kitörésekor hazamentek Angliába. Talán még Newmarketben sem tudják, hogy az egyik igen szép trénervillát azért hívják "Balaton-lodge"-nak, mert Frank Butters, aki a Balaton fővárosa, Keszthely birtokosának, herceg Festeticsnek volt atrénere, végkielégítésként olyan hatalmas összeget kapott a hercegtól, hogy azon építette a most is mutatós házat és tréningudvart.

Helyszínek

A Széchenyi által személyesen kijelölt és "végiglovagolt" első lóversenypálya 1827 -től1880-ig adott otthont az Üllői és Soroksári út között elterülő síkon. 1880-tóI1919-ig a Városligeti pálya (a mostani Puskás Ferenc stadion) volt a régiek szerint talán a legszebb, mert oda úgy mentek a fogatokkal, hogy "végighajtottak a Stefánián". 1920 és 1925 között a XX. század fordulóján Newmarket mintájára felépített Alagi Tréningtelep és Gyakorlópálya adott otthont a versenyeknek. 1925 májusától a jelenlegi galopp-pálya, amelyet a magyar galoppversenyzés megindulásának 150. évfordulójától Kincsem Parknak neveznek, a versenyek lebonyolításának helyszíne. Ezen az évfordulón állítatta fel a Magyar Lóverseny Vállalat a főbejáratnál Kincsem életnagyságú szobrát, Tótii Béla szobrászművész alkotását. A "kisebbik testvér", az ügetőversenyzés 1883. május 17-én kezdte meg működését, osztrák minta alapján, a mai napig "Tattersall"-nak nevezett területen. Mivel egyre népszerűbb lett e versenyzés, áthelyezték a századfordulón az Erzsébet-királyné út és a Mexikói út sarkánál lévő területre. Itt 30 évig működött az ügetőversenyzés, és 1933. augusztus végén megnyitották a mai napig is működő - akkor modern építésű - Kerepesi úti ügetőverseny-pályát.

4. Széchenyi István családja:

Az elkészült faliújság:

2. 04. 16. Lánchíd makettjának elkészítése

A munkát irányító tanár: Bodnárné Nyilasán Anikó

Résztvevő osztály 7.

3. Rajzok készítése Széchenyi István alkotásairól

04. 20.

A munkát irányító tanár: Nagy Beáta

Résztvevő osztály: 8. osztály

4. Folyószabályozás

04.16.

A munkát irányító tanár: Vargáné Losonczi Éva

Résztvevő osztály. 5.

4.         Beszámolók készítése osztályfőnöki órára

04. 19.

Munkát előkészítő és irányító tanár: Farkasné Orosz Edit

Résztvevő osztály: 7.

http://www.youtube.com/watch?v=NZv908cYm20

5.         Beszámolók készítése osztályfőnöki órára

04. 16.

A munkát előkészítő és irányító tanár Gazsi Barnabás

Résztvevő osztály: 6.

6.         A Hídember című film megtekintése

A munkát előkészítő és irányító tanár:Liszkai Károly

                                                                 Szöllősi István

Résztvevő osztály: 8.

7.         Történelmi vetélkedő:

5-8. osztály

Előkészítő munkát végző tanár: Kárpáti Zoltánné

                                                       Kavecsánszkiné Gál Szilvia

http://www.youtube.com/watch?v=7fKHwEX7LtI

Feladatok:

-         Történelmi személynevek helyesírása

-         Ki volt?

-         Képfelismerés

-         Igaz vagy hamis

-         Versenyfeladat: Széchenyi alkotásai

-         Keresztrejtvény

-         Történelmi totó

-         Puzzle- játék

-         Emlékezetből rajz készítése

8.         Eredményhirdetés:

04. 22.

http://www.youtube.com/watch?v=5faSnUhnxuU

Gróf Széchenyi István tiszteletére rendezett történelmi vetélkedő eredménye