Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Széchenyi témahét

2010.06.21

 

 

 

 

 

Témahét

2009/2010-es tanév

 

Széchenyi – emlékév

 

 

 

 

 

 

 

 

Téma: Széchenyi – emlékév iskolánkban

           Széchenyi István élete, elméleti és gyakorlati tevékenysége

 

Idő: 2010. április 15 - 21.

 

Időkeret:13 x 45 perc

 

Érintett osztályok: felső tagozat minden osztálya

 

Cél:

 

  • Széchenyi István életének és tevékenységének sokoldalú feldolgozása, megismerése.
  • Hazafias érzés erősítése

 

Tevékenységek:

 

- Gyűjtőmunka

- Beszámolók

- A Hídember című film megtekintése

- Történelmi vetélkedő 

- Faliújság készítése

-  Rajzok készítése Széchenyi gyakorlati alkotásaiból válogatva

- A Lánchíd makettjének elkészítése

- Folyószabályozás megjelenítése Magyarország térképén

 

 

Anyagszükséglet:

 

·        A/1-es műszaki rajzlap             mennyiség: 3 ív

·        A/3-as rajzlap                            mennyiség: 3 csomag

·        Vastag rostiron                           mennyiség: 5 csomag

·        Üres DVD                                 mennyiség:  2 db

·        Fénymásolópapír                      mennyiség: 1 csomag

·        A/4 színes karton                      mennyiség: 20 ív

·        Jutalomkönyvek: a témahét kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinak:

-         a történelmi vetélkedő győztesei

-         a rajverseny kiemelkedő alkotói

-         a legjobb Lánchíd- makett készítői

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A témahét megvalósításának menete:

 

1. Tantestületi megbeszélés: a feladatok kijelölése, egyeztetése

    2010. április 12.

    Felelős: Kárpáti Zoltánné

2. A témahét megnyitása:

    2010. április 15.

    Felelős: igazgató

 

3. Megvalósítás:

 

 

 

Időpont

osztály

időkeret

feladat

A megvalósítás helyszíne

A feladatot végző pedagógus

Produktum

04. 15.

8. o.

 

2 x45 perc

Faliújság készítése

Gyűjtőmunka

 

Oszt. főn. óra

Tanórán kívül

Kárpáti

Zoltánné

fényképek

04. 21.

5-8. o.

3x45 perc

Vetélkedő

Tanórán kívül

Kárpáti Zoltánné

Kiss Nóra

Kavecsánszkiné

Gál Szilvia

Fényképek, videofelvétel

04. 20.

8. o.

2x 45 perc

Rajzok készítése.

Lánchíd

MTA

Rajz óra

Nagy Beáta

A legjobb  rajzok

04. 16.

7. o.

2x45 perc

Makett készítése:

Lánchíd

Technika óra

Bodnárné

Nyilasán Anikó

A legjobb alkotások

04. 19.

8. o.

3x 45 perc

A Hídember c. film megtekintése

Médiaism. óra

Tanórán kívül

Liszkai Károly

Szöllőssi István

fényképek

5. o.

04. 16.

2 x 45 perc

Tabló készítése:

Folyószabályozás

Tanórán kívül

Vargáné

Losonczi Éva

tabló

7. o.

04. 16.

1x45 perc

Beszámolók Széchenyi életéről

Oszt. főn.  óra

Farkasné

Orosz Edit

Fényképek

videofelvétel

6. o.

04. 16.

1x45perc

Beszámolók Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkásságáról

Osztályfőnöki óra

Gazsi Barnabás

Kiss Nóra

Fényképek

videofelvétel

 

  1. A témahét értékelése:

2010. április 22.

Felelős: igazgató

a.       A történelmi vetélkedő győzteseinek jutalmazása

b.      A legsikeresebb makett-készítők munkájának kiállítása

c.       A legjobb rajzok kiállítása

      5. Tantestületi megbeszélés:

2010.április 26.

Felelős: Kárpáti Zoltánné

A témahét tapasztalatainak és tanulságainak megbeszélése

        

 

    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A témahét témájának, időpontjának, tevékenységeinek meghirdetése:

04. 12.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A témahét eseményei:

 

 

  1. 2010. 04. 15. Faliújság készítése

A munkát irányító tanár: Kárpáti Zoltánné

Résztvevő osztály: 8.

 

 Előzetes gyűjtőmunka alapján elkészült a faliújság gróf Széchenyi István életéről és elméleti, gyakorlati tevékenységéről:

Gyűjtött anyagok:

- Széchenyi-címer

 

 

 

 

 

 

1.          Széchenyi-portrék:

 

 

2.          Nagycenki-kastély:

 

 

 

3.          Széchenyi István alkotásai:

Idén 178 éves a Magyar Tudományos Akadémia

1825. november 3-án a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, azaz a mai Tudományos Akadémia- megalapítására, azzal a céllal, hogy elősegítse a magyar nyelv ápolását, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelését.

Az MTA épülete régen...

Ennek emlékére november 3-án ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját. Széchenyi ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. tc. már 250 ezer forint alaptőkével mondhatta ki az intézmény létrehozását. A Tudós Társaság alakuló ülésére 1830. november 17-én került sor Pozsonyban, ahol Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. A testület székhelye Pest lett, 1832-ben itt tartották meg az első közgyűlést.

Az akadémia a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a szervezet előbb szüneteltetni, később korlátozni kényszerült tevékenységét. Első nyilvános ülésére 1865. február 24-én kerülhetett sor, majd az 1870-es évektől vált ismét az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe, s ekkor kialakult szervezeti felépítésében működött az 1940-es évek második feléig. 1949-ben az intézményt szovjet mintára átszervezték: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát, a régi tagok többségét ideológiai okok miatt tanácskozó taggá minősítették, ami gyakorlatilag a kizárásukat jelentette.

...éa ma

A megújulást a rendszerváltozás hozta meg: az 1989. évi 149. közgyűlés rehabilitálta az 1949-1950-ben kizárt tudósokat. Az 1990-ben elfogadott új alapszabály értelmében az MTA nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét, ismét az akadémiai választott testületek és az elnök vették át az MTA munkájának irányítását, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságot kaptak, s a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemeknek is több jog és lehetőség jutott.

Az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete itthon és külföldön. A tudományos köztestület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet hazai akadémikusok és a köztestület nem akadémikus tagjainak 200, titkos szavazással megválasztott képviselője alkotnak. A közgyűlés határozza meg az Akadémia alapszabályát, ügyrendjét, költségvetését, az Akadémia egész működését érintő tudománypolitikai elveket és programokat. Megvitatja az MTA működéséről a kormány számára évente készített tájékoztatót, valamint az MTA és a magyar tudomány általános helyzetéről az Országgyűléshez kétévenként benyújtott beszámolót. A közgyűlés választja meg - 3 évre - az Akadémia tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket, a főtitkárt és a főtitkárhelyettest, az Elnökség választott tagjait, valamint az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának tagjait.



A magyar lóversenyzés 175 éve
(1827-2002)

Gróf Szechenyi István  a napóleoni háborúban többszörösen kitüntetett huszártiszt, 1815 őszén tanulmányúton volt Angliában. Hazaérkezése után azt mondta: "Angliának három dolga van, amit meg kell tanulni: az alkotmány, a gépipar és a lótenyésztés." Szechenyi arisztokrata társaival elhatározta, hogy Magyarországon is lóversenyt kell rendezni, hogy a lótenyésztés minőségét e kiválasztó versenyzés legjobbjaival emelni lehessen. Angol mintára már 1821-ben kidolgozta az első versenyszabályzatot, s ezek után 1822-ben futtatási engedélyért folyamodott a császárhoz. Ezt az engedélyt 1826-ban a Bécshez közelebb eső Pozsonyra megkapta.

A versenyek története

A Pesti Gyepen az első versenynap 1827. június 6-án volt, és rendkívül nagy sikert aratott. A versenyekre a lovak nagyobbik részét Angliából szerződtetett trénerek készítették fel, és angol lovasok is lovagolták, voltak azonban magyar, 00. gazdafutamok is már az első versenynapon. A versenyek eredményeit régies névvel" Gyepkönyv" formájában év végén közzétették. A tapasztalatokat Szechenyi 1828-ban a "Lovakrul" írott könyvében összegezte. A könyv a maga idejében olyan sikeres volt, hogy még dán nyelvre is lefordították. A General Stud Book előírásait követve, 1832-ben megjelent az első Magyar Méneskönyv (szerkesztője gróf Nádasdy Tamás), amely azóta is mind a mai napig rendszeresen megjelenik. Az 1853-ban megalapított Kisbéri Ménes számára 1865-ben Angliából megvásárolták a Buccaneer nevű mént, amely 21 éven át fedezett a ménesben. Nevét a hazai és nemzetközi sportéletben azzal tette örökre ismerté, hogy az 1873-ban született utóda, Kisbér (Mineral kancától) megnyerte az Epsom Derbyt.

Az angol mintára bevezetett lóversenyzés átütő sikert aratott. Növekedett a tenyésztők és futtatók száma, számos vidéki nagyvárosban rendeztek versenyeket. (Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen, Törökszentmiklóson, Debrecenben, Tátra Iomnicon, Sopronban, Pécsett, Szabadkán stb.) Különösen fellendült a telivértenyésztés és a galoppsport az 1874-ben született Kincsem (Cambuscan Watemymph) világraszóló sikerei után. Akkor már Európában mindenki által ismert lett Magyarország, és a "Csodakanca" tenyésztője, BIASKOVICH ERNő.
Kincsem Európa hat országában, 13 versenypályán állt starthoz 54 versenyben, és mind az 54 versenyt megnyerte. Kincsem a ménesben négy utódot hozott, azonban csak három kanca utódja maradt meg (Budagyöngye, Ollyan nincs!, Kincs). A mai napig is élő családokból származó utódainak száma 1998-ig bezárólag 3733, ezekból 1599 nyert összesen 5730 versenyt, melyekbó1 303 tenyésverseny és 114 úgynevezett Gr. verseny. Ez is azt mutatja, hogy Kincsem vére a mai napig is hat számos országban.

Telivértenyésztés

A legtöbb európai tenyésztő azt a felfogást tette magáévá, hogy az Angliából importált mének generációk múltán elvesztik a telivértenyésztés minőségének emelésére gyakorolt hatásukat. Ezt a jelenséget általában a nyugatról keletre történő importálások akklimatizációs nehézségeivel magyarázzák. Magyarországon azonban a korábban már említett Kincsem-kancacsalád mellett két olyan, máig is élő és sikeres ménvonalat tudunk ismertetni, amelynek nyolcadik, illetve hetedik leszármazottja is klasszikus, illetve tenyészversenyek nyerője.
Az osztrák-magyar kiegyezés után a magyar állam kezelésébe került ménesbirtokokat egy kiváló szakértő, Kozma Ferenc irányította. Kisbérre 1889-ben importáltak egy Morgan nevű hatéves pej mént Angliából. Ennek a kiválóan örökítő ménnek utódai átvészelték a XX. század mindkét világháborúját és a mai napig élnek:
Morg-+ Pardon-+ Pázmán-+ Duce-+ Dukáh Direktor-+ Dárius-+ Rádium. Mindnyájan klasszikus versenyek nyerői és kiváló fedezőmének.

Az Ászári Ménes számára 1928-ban megvették az ötéves Caisso nevű mént Angliából, Lord Derby méneséből. A tenyésztő és tulajdonos azzal adta át a lovat a magyar vevőnek, hogy e ménnel fél évszázadra megoldotta a magyar telivértenyésztés gondjait. Jóllehet a derék lord nem tudhatta, hogy másfél évtized múlva a II. világháborúban szétszóródik az egész magyar telivértenyésztés, de marad egy sárga méncsikó utód, amely továbbviszi a vonalat és megvalósítja jóslatát: Cassio Intermezzo II -+ Imi-+ Imperiál-+ Rustan-+ Turbó-+ Taurus.

A francia és angol szakemberek kezdeményezték, hogy évenként, Európa legnagyobb díjazású versenye, a Prix de L'Arc de Triomphe lefutása körüli napokon Európa, sőt az egész világ telivértenyésztői és futtatói számára háronmapos konferenciát szervezzenek Párizsban. Erre először 1968-ban került sor. Magyarországot - elsőként az akkori keleti tömb országaiból- 1972-ben hívták meg e konferenciára, amikor még annak csak 23 ország volt a résztvevője. Azóta 1990-ig minden évben e sorok írója képviselte hazánkat. A konferencián az egész világ telivértenyésztésének, futtatásának egészségügyi és gazdasági kérdései kerülnek megbeszélésre. A telivérek elnevezéséró1 is tárgyalások folytak, és 1978-ban a magyar küldöttnek sikerült elérni, hogy a védett nevek (amelyek közé az Epsom Derby nyerői - így Kisbér is - automatikusan bekerülnek) között további két kitűnő magyar ló, Kincsem és Imperiál neve is szerepeljen.

Trénerek és zsokék

Az angol minta szerinti versenyzéshez a lovak előkészítését és lovaglását többnyire Angliából szerződtetett trénerek és zsokék végezték. Ezek közül ki kell emelni a legelsőként érkezett Benson családot, majd vele rokon és közvetlen utána jött Hesp famíliát (Hesp Róbert volt Kincsem trénere). Taral, Milne és Smart előbb kiváló lovasok, majd trénerek voltak. A lovasként Kincsemet 42-szer győzelemre vezénylő Madden és az őt követő Kincsem-lovas Wainright és Busby, továbbá a Festetics hercegnek lovagló Planner és Huxtable és még sokan mások is, nagy érdemeket szereztek a honi lóversenyzés színvonalának emeléséhez. Érdemes külön megemlíteni, hogy e családokból számosan magyarrá váltak, és a mai napig élnek a leszármazottak, jó néhányan azonban az első világháború kitörésekor hazamentek Angliába. Talán még Newmarketben sem tudják, hogy az egyik igen szép trénervillát azért hívják "Balaton-lodge"-nak, mert Frank Butters, aki a Balaton fővárosa, Keszthely birtokosának, herceg Festeticsnek volt atrénere, végkielégítésként olyan hatalmas összeget kapott a hercegtól, hogy azon építette a most is mutatós házat és tréningudvart.

Helyszínek

A Széchenyi által személyesen kijelölt és "végiglovagolt" első lóversenypálya 1827 -től1880-ig adott otthont az Üllői és Soroksári út között elterülő síkon. 1880-tóI1919-ig a Városligeti pálya (a mostani Puskás Ferenc stadion) volt a régiek szerint talán a legszebb, mert oda úgy mentek a fogatokkal, hogy "végighajtottak a Stefánián". 1920 és 1925 között a XX. század fordulóján Newmarket mintájára felépített Alagi Tréningtelep és Gyakorlópálya adott otthont a versenyeknek. 1925 májusától a jelenlegi galopp-pálya, amelyet a magyar galoppversenyzés megindulásának 150. évfordulójától Kincsem Parknak neveznek, a versenyek lebonyolításának helyszíne. Ezen az évfordulón állítatta fel a Magyar Lóverseny Vállalat a főbejáratnál Kincsem életnagyságú szobrát, Tótii Béla szobrászművész alkotását. A "kisebbik testvér", az ügetőversenyzés 1883. május 17-én kezdte meg működését, osztrák minta alapján, a mai napig "Tattersall"-nak nevezett területen. Mivel egyre népszerűbb lett e versenyzés, áthelyezték a századfordulón az Erzsébet-királyné út és a Mexikói út sarkánál lévő területre. Itt 30 évig működött az ügetőversenyzés, és 1933. augusztus végén megnyitották a mai napig is működő - akkor modern építésű - Kerepesi úti ügetőverseny-pályát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Lánchíd története

A hidat 155 éve adták át először, majd 1949-ben, 55 éve másodszor.

Advertisement

Széchenyi Istvánt 1821-ben kezdte foglalkoztatni egy állandó pesti híd gondolata, amikor jégzajlás közepette kelt át a Dunán. Ezután több hídterv is készült, de a hatóságok attól tartottak, hogy a hídpillérek növelik az áradások és jégzajlások veszélyét. Hosszas vita után az országgyűlés az 1836. évi XXVI. törvénycikkben intézkedett az első állandó magyarországi Duna-híd építéséről. A hídügy intézésére alakult testület elnöke Széchenyi lett, aki magyar pénzemberekkel tárgyalt, de végül csak Sina György bécsi bankártól kapott pozitív választ, 1837-ben. Sina hívta Pestre William Tierney Clark angol mérnököt, akinek három hídját, köztük Marlow-ban, a Temze fölött ma is álló lánchídját Széchenyi és Andrássy György is megtekintette 1832-ben.

 

Barabás Miklós. A Lánchíd alapkövének letétele  A helykiválasztás nem igazán volt szerencsés, hiszen a híd Budán nekiszaladt a Várhegynek, s így szükségessé tette (1857-ben) az alagút megépítését is. A hídügyi testület 1838-ban Clark a fentieknek megfelelő, 380 méter hosszú háromnyílású hídtervét fogadta el. Az építkezés vezetésére W. Clark névrokonát, Adam Clarkot kérte fel. 1842 augusztusában nagy társadalmi esemény volt a híd alapkövének elhelyezése. A pillérek, hídfalak 1847 júliusára készültek el. A vasszerkezet szerelését a szabadságharc eseményei hátráltatták. 1848. július 18-án az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, magával ragadva a munkahidat és a rajta álló Széchenyi Istvánt, aki azonban jó úszó volt, és megmenekült.

 

Az épülő útpályán 1849. január 1-jén haladt át az első kocsi, majd a hetvenezres osztrák sereg. Hentzi császári tábornok utasítására 1849 májusában, Buda ostromakor fel is akarták robbantani, de ez szerencsére nem sikerült. A hidat 1849. november 20-án avatták fel, Széchenyi, aki a legtöbbet tett megépüléséért, soha nem ment át rajta - ekkor már a döblingi ideggyógyintézetben élt. A Lánchíd az 1873-ban egyesített Budapest, és az egész ország jelképe lett. 1913-15 között újjáépítették.

 

A II. világháborúban, Budapest ostromakor, a visszavonuló német csapatok Lánchidat is, illetve annak pesti lánckamráját is 1945. január 18-án felrobbantották.  Az újjáépítés után az ünnepélyes átadás 1949. november 20-án, száz évvel az első hídavatás után történt meg. A hidat 1973-ban, majd 1987-ben felújították.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Széchenyi István családja:

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az elkészült faliújság:

 

 

 

 

 

2. 04. 16. Lánchíd makettjának elkészítése

A munkát irányító tanár: Bodnárné Nyilasán Anikó

Résztvevő osztály 7.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Rajzok készítése Széchenyi István alkotásairól

04. 20.

A munkát irányító tanár: Nagy Beáta

Résztvevő osztály: 8. osztály

 

                  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Folyószabályozás

04.16.

A munkát irányító tanár: Vargáné Losonczi Éva

Résztvevő osztály. 5.

 

 

 

 

4.         Beszámolók készítése osztályfőnöki órára

04. 19.

Munkát előkészítő és irányító tanár: Farkasné Orosz Edit

Résztvevő osztály: 7.

 

http://www.youtube.com/watch?v=NZv908cYm20

 

5.         Beszámolók készítése osztályfőnöki órára

04. 16.

A munkát előkészítő és irányító tanár Gazsi Barnabás

Résztvevő osztály: 6.

 

 

6.         A Hídember című film megtekintése

A munkát előkészítő és irányító tanár:Liszkai Károly

                                                                 Szöllősi István

Résztvevő osztály: 8.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.         Történelmi vetélkedő:

5-8. osztály

Előkészítő munkát végző tanár: Kárpáti Zoltánné

                                                       Kavecsánszkiné Gál Szilvia

 

http://www.youtube.com/watch?v=7fKHwEX7LtI

 

Feladatok:

-         Történelmi személynevek helyesírása

-         Ki volt?

-         Képfelismerés

-         Igaz vagy hamis

-         Versenyfeladat: Széchenyi alkotásai

-         Keresztrejtvény

-         Történelmi totó

-         Puzzle- játék

-         Emlékezetből rajz készítése

 

8.         Eredményhirdetés:

04. 22.

 

 

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=5faSnUhnxuU

Gróf Széchenyi István tiszteletére rendezett történelmi vetélkedő eredménye

Csapat

Csapattagok

Pontszám

helyezés

Névtelenek

 

Bodnár Márk 6. o.

Gazsi Ádám 7. o.

Juhász József 8. o.

Tóth Dániel 7. o.

Tóth Petra 5. o.

94 pont

I.

Lányok csapata

Bényi Noémi 7. o.

Hriczó Györgyi 8. o.

Kovács Csilla 7. o.

Lakatos Piroska 5. o.

Oszterman Petra 6. o.

80 pont

II.

Ötök bandája

Aczél Klaudia 6.o.

Búzás Ramóna 8.o.

Nagy Katalin 7. o.

Rézműves Erzsébet 8. o.

Tóth Virág 5. o.

78 pont

III.

Pindur Pandúrok

 

Galyas Diána 8. o.

Horváth Cintia 8.o.

Lakatos Anett 5. o.

Martin Benjámin 6. o.

Rusz Nikolett 7. o.

 

72 pont

IV.

Bajnok

Mercz Dominika 6. o.

Mercz Krisztián 8. o.

Szíjjártó Florentin 8. o.

Szűcs Klaudia 6. o.

Tóth Réka 7. o.

71 pont

V.